Mi az, hogy polgár? Mit takar a „polgári értékrend”? – ezeket a kérdéseket fejtegették Tusványoson, az MPEE szervezésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere, Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, valamint Varga Zsolt, az e-benchmark kutatási igazgatója.
A kutatási igazgató kezdetnek kifejtette, hogy az egyesülettel karöltve 2021 óta minden évben felmérik, mi is az a „polgári értékrend”. Az ezres mintán végzett reprezentatív felmérésből a kutató azonosított 16 változót, amelyből az értékrend áll: biztonság, munka, nyugalom, műveltség, önmegvalósítás, szabadság, család, helyi közösség, megbecsülés, igazságos elosztás, mások segítése, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, Magyarország, közösségekhez való kapcsolódás valamint közéletben, vagy a civil társadalomban való részvétel.
Ki a legliberálisabb?
Fontos különbséget tett két tulajdonság szerint a kutató, a liberális/polgári értékrend és a nemzeti/baloldalra való szavazás között. Kifejtette, hogy a szavazás kérdésében
míg az értékrendek terén fej-fej mellett alakultak az adatok. A kutatásban a legliberálisabb a 40-es korosztály lett, a legpolgáribb a 60-as. Érdekességként említette a kutató, hogy
minél iskolázottabb valaki, annál polgáribb a gondolkodása, a legliberálisabbak a 8 általános és az alatti végzettségűek.
Kovács Péter polgármester elmondta, hogy számára a polgári értékrend definitíve a tízparancsolat, az hogy az emberek mit gondolnak annak, már egy másik kérdés. Szerinte azok a polgárok, akik ismerik a magyar történelmet, tanultak belőle, valamit le akarnak tenni az asztalra és toleránsak – sokkal toleránsabbak, mint a magukat liberálisnak gondolók.
Ha valaki a polgári értékrendre gondolt, akkor az az örökölt és tanult hagyományok tiszteletét tükrözi – fejtegette Makláry, majd leszögezte, hogy kell egy bizonyos megdolgozott élet ahhoz, hogy valaki azt mondja, hogy „én keresztény vagyok és értelmiségi”.